|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2024-02-02 15:08:52, péntek
|
|
|
Egy-egy apró figyelmességbe lényed egész szeretete belefér. Bármi, amit jó szívvel teszel, szebbé teszi mások életét."
Hajnal Anna
|
|
|
0 komment
, kategória: H - Hajnal Anna |
|
|
|
|
|
2024-02-02 15:01:16, péntek
|
|
|
Hajnal Anna - A lélek
I.
Ő alszik, mint a nagy kövek
melyeken vándorol a víz.
A hullám rajta átbukik,
s az ébredés hiába hív...
eltűri mozdulatlanul
hogy napra éj jön, éjre nap,
őbenne csak a csend lakik
s nem éri el a pillanat.
Páncélja álom s titkos fény,
s minden hullámtól fényesebb,
csak simább lesz az égi kő
és fénytörőbb, tökéletesb,
idő és fény csak elsuhan,
és jönnek, tűnnek emberek,
míg egyszer kristályszárnyat bont,
felszikrázik és ellebeg.
II.
Alszik a megérinthetetlen,
s százszemű páncélja, az ész
kíváncsin és furcsállva nézi,
lankadó kezem hogy becéz
téged, akit titkos varázslat
győztessé tett s a pillanat
sokszorozódva csillan vissza
hunyódó pilláid alatt.
Alszik a megérinthetetlen,
s százszsemű szolgája, az ész
kinéz a sokútú világra,
s minden veszéllyel szembenéz.
Kard ellen karddal, fegyverekkel,
varázsra varázzsal felel,
percre sem fárad, el nem kábul,
s még békéje is csupa csel.
Alszik a megérinthetetlen,
s ami itt történt mivelünk,
hogy gyengeség volt-e, vagy kényszer
amit e földön mívelünk?
míg odabent alszik a lélek,
álmodik, itt lenn kitelel,
míg kardként száll ki hüvelyéből
s az álmaiért megfelel.
|
|
|
0 komment
, kategória: H - Hajnal Anna |
|
|
|
|
|
2024-02-02 14:47:48, péntek
|
|
|
Hajnal Anna - A magam törvénye szerint
Jaj, hol is kezdjem, hogy el tudjam mondani,
mennyire boldog vagyok!
éjjel volt, hirtelen elállt az eső,
kacagtak a friss illatok,
kettesben mentünk a fák közt az uton:
percekre boldogok.
Aludni sem hagyott örömem éjjel,
nevetve gondoltam rád,
megszünt a rettegés, gyanu és vágyódás,
megszünt a rabszolgaság!
szeretlek, mégis magamé vagyok, most
szabadon gondolok rád.
Bízhatok magamban, biztosan ringanak
napjaim felém megint,
haragod nam halál s üdvözölhetek a
magam törvénye szerint:
hajnalok, nappalok vágytalan derüje s
csillagok nyugalma int.
Mert tudom ha engednék nem lenne csókodból
sohasem sosem elég,
örvénylő keringés kábulás zuhanás,
nem bánnám hogyha az ég
naprendszerei bomolva keringnek
és itt a fekete vég.
S a nyújtózó fák közt megéreztem hirtelen:
szabad, szabad vagyok!
énekelték a csendben a cseppek
s a bolondul friss illatok.
Sosem szerettelek annyira még,
mint most, hogy szabad vagyok.
|
|
|
0 komment
, kategória: H - Hajnal Anna |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
251 db bejegyzés |
e év: |
970 db bejegyzés |
Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1838
- e Hét: 11579
- e Hónap: 21165
- e Év: 90085
|
|
|